5. b- Nyelvtan: SZABÁLYOK: LY VAGY
J
Egyszerű
szabályok:
- A szó
elején mindig j-vel írandó (jár,
javít, jel, jó, jég, jegenye stb.) kivétel:
a lyuk szó és a belőle képzett szavak (lyukat, lyuggat, lyukra, lyukasztó
stb.).
- A tejtermékek,
tejes ételek mindig j-vel írandó (tej, joghurt, sajt, vaj, tejföl) kivétel: gomolya.
- Testrészek,
belső szervek, érzékszervek mindig j-vel
írandó (pl. haj, máj, háj, ujj, száj, ajak) kivétel: csigolya, hüvely, hólyag.
- A
betegségek legtöbbször ly: fekély, tályog, golyva, hályog, sipoly, hólyaghurut,
hülyeség kivétel: ájulás, valamint azok a szavak, amelyekben a j-vel írandó
testrész (pl. hajhullás, fejtetű, fejfájás, májzsugorodás stb.) vagy szó
(járvány, fájdalom, jódhiány, szívzörej, játékfüggőség) szerepel.
- Minden vízhez/folyóhoz
kapcsolódó szót ly-vel írunk. pl.
folyó, folyam, folyik, folyás, apály, dagály, sekély
- Hangok,
hanghatások j-vel írandók: zörej,
dörej, zsivaj, moraj, kacaj
- A repülő
állatok (főként madarak) neveiben ly
(szó elején nem!): bagoly, bögöly, gólya, harkály, karvaly, keselyű, moly,
ölyv, pulyka, seregély, sirály, sólyom (6 madárnév kivétel, lást fent) Kivételek: héja, varjú, fürj, szajkó,
papagáj, jérce (de ugye erre vonatkozik az 1. szabály), fajd.
- Az egy
szótagból álló szavak végén legtöbbször -j írandó: baj, haj, zaj, báj, háj,
báj, nyáj, tej, fej, táj, díj, új stb. Kivétel: hely, mely, mély, ily, oly,
boly, foly(ik), moly, súly, gally, dölyf, süly, ölyv (de ugye erre vonatkozik a
7. szabály is)
- A szótőben
az r után mindig -j írandó: férj, fürj, varjú stb
- A szótőben
a -t előtt mindig -j írandó: sajt, hajt, rejt, sejt, ejt, felejt, selejt,
fojt(ani), sújt(ani), gyújt(ani), gyűjt(eni) stb. (Fontos, hogy ly-vel írandó:
helytelen, folyton, folytonosan, folytat, folytán, folyt (a víz), súlytalanság
stb.)
- Toldalékokban
mindig j-t írunk: várj, mosolyogj, folyjon, látja, mondjuk, kérjük, felejt,
kapuja, daruja, hegedűje, biciklijük, haverjaik, autója, ceruzája stb.
- Az ilyen,
olyan, milyen, amilyen, amely, semmilyen, valamilyen, akármilyen, akármelyik,
bármilyen stb. mindig ly.
- A vajon
(módosítószó) j-s!
- Indulatszókban
mindig j: jaj, hej, ej
- Olykor két magánhangzó közé j hangot ejtünk, de
ezt írásban nem jelöljük: Mária, dió, fiú, leány stb.
Szóvégi szabályok
két vagy több szótagból álló szavak végén:
-aj mindig j:
robaj, kacaj, óhaj, talaj, olaj, karaj, paraj, moraj, tolvaj, zsivaj stb.
kivétel: tavaly, karvaly, bivaly, padmaly, guzsaly
-ály mindig ly:
akadály, apály, aggály, aszály, dagály, hatály, kristály, osztály, tartály,
viszály stb. kivétel: muszáj, papagáj, szeráj, maláj, lakáj (de lakályos!)
-ely mindig ly:
gerely, pehely, székely, tengely, zsindely, hüvely stb. kivétel: dörej, zörej,
csevej, röhej
-ély: csekély,
esély, ünnepély, tekintély, személy, kedély, szenvedély, szeszély, rejtély stb.
kivétel: karéj, taréj
-oly, -öly mindig ly:
komoly, mosoly, fogoly, bagoly, stb. kivétel: konvoj. -oly esetében a szó belsejében is igaz,
néhány kivétellel: bojár, bojkott, bojler,bojt, bojtár, fojt, tojás.
-lyog, -lyeg, -lyög
mindig ly: gomolyog, émelyeg, hömpölyög, bazsalyog, sompolyog, somolyog,
viszolyog stb.
-lya, -lye mindig ly:
datolya, gomolya, derelye, fáklya, gálya, máglya, pocsolya, mulya stb. kivétel:
kopja, szója, tuja, cserje, fehérje, bója, buja, héja, perje, orja, rája,
tarja. Fontos kitérni a birtokos személyrag E/3-as alakjára (-ja, -je), nem
keverendő össze ezzel a szabállyal, mert a ly/j-s szabályok esetén mindig a
szótőről beszélünk, nem a szó ragozott alakjáról.
-uly paszuly
-(j)ú, -(j)ű mindig j:
erejű, hajú, szép ruhájú, nagy erejű, kivétel:
vályú